írta: Péri Orsolya | dec 31, 2019 | Szakmai
A BTMN a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség rövidítése. Diagnosztizálása a járási szakértői bizottság tevékenységének keretében történik, nem úgy, mint az SNI-diagnosztika, amely megyei és országos tevékenység keretében történik.
A pontos definíciót a köznevelési törvény szerint: „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.”
Ezen gyermekek, tanulók a nevelési tanácsadó által kiállított szakvéleményben foglaltak szerint jogosultak fejlesztő foglalkoztatásra, melyet fejlesztő pedagógus végezhet a szakvéleményben meghatározott heti óraszámban.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség egy olyan – esetenként átmeneti- probléma, ami nem olyan súlyos zavar, fogyatékosság, mint az SNI, de ezeknek a gyerekeknek is nagy szüksége van a segítségre. A BTMN, vagy óvodáskorban a tanulási zavar veszélyeztetettség egy olyan probléma, ami megfelelő fejlesztéssel visszafordítható állapot.
Szülőként nekünk is oda kell figyelnünk a gyanújelekre, ha úgy gondoljuk, gyerekünk nem fejlődik megfelelően, haladéktalanul segítséget kell kérnünk. A gyermeket nevelő intézmény, de akár a szülő is fordulhat segítségért a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereihez. Amennyiben az intézmény kér segítséget, a szülő hozzájárulása, aláírása is szükséges.
Korábban írtam róla, hogy milyen tünetek esetén kell gyanakodnunk a problémára ebben és ebben a cikkben.
Ha már iskolás a gyermekünk, a következő tünetek lehetnek árulkodóak:
– kudarcok miatt sikertelenség érzése,motiválatlan, közömbösség, érdektelenség, feladathelyzet kerülése,
– fáradékonyság, kimerültség,betegségek, sok hiányzás,
– kiközösítettség érzése,rossz pszichés állapot: szorongás, feladathelyzetben leblokkolás,
– magatartásproblémák: dühkitörés, gyenge kudarctűrő képesség, agresszió
írta: Péri Orsolya | szept 16, 2019 | Szakmai
Bár hasonló az elnevezés, más más dologról van szó tanulási nehézség, és tanulási zavar esetén. A tanulási nehézség enyhébb, átmeneti állapotot jelent, míg a tanulási zavar egy súlyosabb problémát takar. Nézzük sorban.
A tanulók egy része átlagos oktatási körülmények között nem, vagy nehezen tud megtanulni írni, olvasni, vagy számolni. Teljesítményük jelentősen elmarad az intelligencia szintjük alapján elvárhatótól. Ilyen esetben tanulási zavarról beszélünk.
A tanulási nehézség időszakosan jelentkező tanulási probléma, mely több területen észlelhető, például hiányzás miatti lemaradás vagy szorongás. Ez általában egyéni felzárkóztatással rendbe hozható. A tanulási nehézséget szakértői bizottság állapítja meg, nem kapnak BNO kódot, a diagnózis beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség.
A tanulási zavar hosszabb időn keresztül fennálló, súlyosabb probléma. Egyéni vagy kiscsoportos terápiás, fejlesztő eljárásokkal lehet orvosolni. Ebbe a folyamatba szükséges fejlesztő pedagógus vagy gyógypedagógus szakember bevonása is. A tanulási zavar sajátos nevelési igény, melyet szakértői bizottság állapít meg. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek BNO kódot kapnak.
„Tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképességzavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőttkorban is fellehetők. Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható”..1
Tanulási zavar nem válogat. Előfordul alacsonyabb képességű, de ugyanúgy a kiváló adottságokkal rendelkező, tehetséges gyermekek esetében is!
A tanulási akadályozottság a tanulási problémák legsúlyosabb formája, amely a tanulás minden területén általánosan, átfogóan és tartósan jelentkezik. Ilyen esetben rendszeres és hosszan tartó gyógypedagógiai terápiára van szükség, a tanulás pedig jellemzően speciális iskolában folyik.
A tanulási zavar típusai:
1.Részképesség zavar, amikor a komplex képességek, mint írás, olvasás, számolás kivitelezését lehetővé tevő motoros (nagymozgás, finommozgás, egyensúly, koordináció, izomtónus zavarok) és vagy kognitív funkciókban (észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd) keletkezik probléma. Úgy is mondhatnánk, hogy az írás, olvasás, számolás megtanulásához több egyszerűbb képesség összehangolt működése szükséges. Amennyiben ezek közül egy vagy több sérül, hiányos, akkor részképesség zavarról beszélünk.
A részképesség zavar szintén nem függ össze az intelligenciával! Bármilyen képességű gyereket érinthet.
2. Komplex tanulási zavarokról beszélünk olyan speciális tanulási nehézségek esetén, amelyek az olvasás, írás, számolás elsajátítása során jelentkeznek:
- Diszlexia: olvasási nehézség
- Diszgráfia, diszortográfia: az írás, helyesírás nehézsége.
- Diszkalkulia: számolás nehézség
- Figyelemhiányos hiperaktivitás
Mondanom sem kell, mennyire fontos a megelőzés, hogy ne az iskolában kelljen szembesülni a problémákkal! Fontos a legkorábbi életkortól az ingergazdag környezet biztosítása, a harmonikus mozgásfejlődést lehetővé tevő ingerek és környezet, és a szociális készségeket fejlesztő társasjátékok. A tanulási zavarok korai jeleit már óvodáskorban fel lehet és fel kellene ismerni. Minél korábban felismerjük a tüneteket, és megkezdjük a célzott fejlesztést, terápiát, annál hatékonyabb lesz. Érdemes a folyamatba szakembert bevonni, a helyi nevelési tanácsadóhoz minden esetben fordulhatunk segítségért!
1 SARKADY Kamilla – ZSOLDOS Márta. (1992/93) Koncepcionális kérdések a tanulási zavar körül. Magyar Pszichológiai Szemle, 1992/9, 3-4. szám, 259-270. oldal
