Lukács mostanában, mint sok más osztálytársa is, focis kártyákat gyűjt. Ezek közül vannak értékesebbek is, ezeket cserélgetik is egymás közt. Viszont ő a tökéletességre törekszik és az újonnan elcserélt kártyán egy kis sérülést, karcolást vett észre, hátoldalán.
Egyből el is határozta, hogy az amúgy nagyon értékes kártyát tovább fogja cserélni, mert neki csak a tökéletes megfelelő. Nagyon elővigyázatosan bánik a kártyákkal, még letenni is csak óvatosan lehet, nehogy megsérüljenek.
Hazafelé a kocsiban beszélgettünk róla. Mikor mondtam neki, hogy cserélje el a hibásat egy másik hibátlan, de értékesre, azt mondta:
Anya, én mindent észreveszek, a legapróbb hibákat is, de az oszálytársaimat nem érdekli, az ő kártyáik gyűröttek, csak az enyémek hibátlanok.
A fogékony gyerekek pontosan ilyenek. Minden is észrevesznek, és ha ez még ráadásul elemző, komoly természettel is párosul, ahogy nálunk, akkor biztos lehetsz benne, hogy egy igazi kritikussal van dolgod 
Természetesen ennek a vonásnak is megvannak a pozitív oldalai, az egyik pont az, hogy nagyszerű kritikusok válhatnak belőlük például. 