Zokni. Kanál. Rossz pohár.
Nálunk sokszor ezeken borult ki a délután. Meghajlott a szívószál. Rosszul vágtam félbe a szendvicset. Nem azt a kanalat kapta. Csupa semmiség, és este mégis világvége lett belőle.
Pedig napközben minden rendben volt.
És én sokáig azt gondoltam: „Ha bent minden rendben volt, akkor itthon rontok el valamit?”
Talán neked is ismerős ez az érzés.
Mi történik ilyenkor?
Képzelj el egy akkumulátort.
Reggel még tele van. Napközben minden alkalmazkodás levesz belőle egy kicsit. A zajos ebéd. A várakozás. A sorban állás. Egy konfliktus. Egy kényelmetlen ruha. Egy pillanat, amikor sírni szeretett volna, de visszatartotta.
Egész nap tartotta magát. Figyelt, alkalmazkodott, szabályokat követett.
Délutánra pedig elfogy.
Aztán meglát téged, és végre elengedi magát.
Ez elsőre igazságtalannak tűnik, hiszen pont te kapod a legnehezebb részt. Pedig sokszor ez azt jelenti, hogy nálad érzi magát a legnagyobb biztonságban.
Ez persze nem jelenti azt, hogy bármit megtehet. Ha bánt valakit, azt meg kell állítani. De egészen másképp reagálunk, ha tudjuk, hogy elfogyott az ereje, mint ha azt hisszük, direkt csinálja.
Amit a legtöbben fordítva csinálunk
Amikor érte megyünk, szeretnénk mindent tudni.
„Milyen volt az ovi?” „Mit csináltatok?” „Kivel játszottál?” „Mit ettél?”
Csupa szeretetteljes kérdés. Csak éppen egy lemerült gyereknek ez még egy feladat. Még egy dolog, amire figyelnie kell, amikor már nincs miből.
Néha a legjobb első mondat egyszerűen ennyi:
„Örülök, hogy látlak.”
És semmi több. Hagyd, hogy hozzád is megérkezzen.
Botond például iskola után mindig fáradtan ér haza. Nem rohan oda mesélni a napjáról, alig várja, hogy egyedül lehessen. Egész nap 27 gyerekkel van összezárva, ez lemeríti. Estére pihen ki, és gyakran lefekvés után kéri, hogy beszélgessünk. Addigra ülepszik le benne a nap, és akkor jön elő minden.
És utána?
Az érkezés csak az első lépés. Utána az a kérdés, mitől töltődik vissza a gyereked. És ez gyerekenként nagyon más: van, akinek csend kell, van, akinek mozgás, van, aki mesélni szeretne.
Hogy a te gyerekednél mi segít, és hogyan lehet erre egy nyugodt délutáni rutint építeni, azt az új, temperamentumhoz igazított beszoktatási tréningemben mutatom meg. A jövő héten e-mailben írok róla bővebben.
Szeretettel:
Orsi