Nehéz gyereket nehezebb nevelni… Ezt a mondatot tavaly előtt egy szakmai előadáson hallottam. Egy gyermekpszichiáter kezdte így az előadását. És akkor engem nagyon szíven ütött. Hirtelen, megmagyarázhatatlan módon mosolyogni kezdtem, és úgy éreztem, mázsás súly esett le a szívemről.
Azóta rájöttem, hogy mi történt ott az előadáson. Valaki (még hozzá egy szakember!) kimondta azt, amit én tudtam, de nem mertem elhinni. Hiába vagyok szakember tizenöt éve, nem bíztam magamban eléggé. Nemhogy az igazam mellett kiállni nagyközönég előtt, de még a szűk környezetemben sem mertem hangozatni.
De ott megvilágosodtam! Nekem TÉNYLEG igazam van!
Nehéz gyereket nevelni VALÓBAN nehezebb, mint egy átlagos gyereket. A sok éven át tartó szégyenérzés és bűntudat hirtelen szertefoszlott. Rájöttem, hogy amit a közvetlen környezetemtől kaptam, nem segített, sőt! Még mélyebbre taszított a bűntudat és az önhibáztatás gödrében. Mindenki szerint én voltam a hibás, én rontottam el a gyereket.
Végre rájöttem, hogy ez NEM igaz! Hinni kezdtem magamban és a gyerekeimben.
Elhatároztam, hogy segíteni fogok azoknak a szülőknek, akik hasonlóan küzdenek, mint én, nehéz gyerekeikkel.
Ha érdekel a történetünk és a mi megoldásaink, akkor kattints a linkre és olvasd el az ebookom!